Zene az üzletben: engedély és jogdíj Magyarországon

Online elérhető, de nem üzleti használatra

Az, hogy egy dal elérhető egy streamingszolgáltatáson, egy videómegosztón, megvásárolt CD-n vagy letöltött fájlként, nem jelenti azt, hogy az üzletében is lejátszhatja. A vásárlással vagy az előfizetéssel a zene magáncélú hallgatására kap lehetőséget, nem arra, hogy vendégeinek vagy vásárlóinak szólaltassa meg.

A nagy szolgáltatók felhasználási feltételei ezt egyértelműen rögzítik. A Spotify a szolgáltatást és a tartalmakat személyes, nem kereskedelmi jellegű használatra engedi. A YouTube szintén csak személyes, nem kereskedelmi célú megtekintést és meghallgatást enged meg, és kifejezetten kizárja, hogy a szolgáltatásból nyilvánosan zenét streameljenek. A prémium előfizetés ezen nem változtat.

A törvény szerint az előadás akkor nyilvános, ha a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen történik, vagy olyan helyen, ahol a felhasználó családján és ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. A vendégtér, az eladótér, az edzőterem és a szállodai hall ilyen hely, függetlenül attól, hogy a zene telefonról, rádióból, televízióból vagy lejátszóról szól. A nyilvános előadáshoz a jogosultak engedélye szükséges, mégpedig még azelőtt, hogy a zene megszólal.

A jogi háttér: Szjt. és közös jogkezelés

A jogalap a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.). Az Szjt. 24. §-a szerint a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és erre másnak engedélyt adjon. Vállalkozások számára három pont különösen fontos:

• Élő és gépi zene: előadásnak minősül az élő előadás, és az is, ha a művet bármilyen műszaki eszközzel szólaltatják meg, például ha a közönséghez közvetített vagy műpéldányon terjesztett művet hangszóróval megszólaltatják vagy képernyőn megjelenítik (24. § (2) bekezdés).
• Rádió és televízió: ennek megfelelően a rádió- vagy televízióműsor hangszórón, illetve képernyőn történő lejátszása is nyilvános előadás. A jogdíjközlemények kifejezetten gépzene-felhasználásnak tekintik a CD, a digitális fájl, a számítógép és a hálózaton keresztül érkező zene lejátszását is.
• Előzetes bejelentés: a tervezett felhasználást és annak megváltoztatását előzetesen be kell jelenteni a szerzőket képviselő közös jogkezelő szervezetnek, amely a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti (25. § (4) bekezdés). Gépzenénél a díj megfizetésével legalább negyedéves időszakra előre kell jogot szerezni, idényjellegű működésnél a teljes üzemeltetési időre (25. § (5) bekezdés).

Mivel egyetlen vállalkozás sem tud szerzők, előadók és kiadók ezreivel külön tárgyalni, a már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános előadására a törvény szerint közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval (Szjt. 25. § (1) bekezdés). A közös jogkezelést a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.) szabályozza. A szervezeteket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) veszi nyilvántartásba és felügyeli (Kjkt. 33. §, 108. §, 112. §). Az úgynevezett reprezentatív szervezetek díjszabását naptári évente állapítják meg; a jóváhagyást az SZTNH készíti elő, az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá, és a díjszabás csak a Hivatalos Értesítőben való közzététel után alkalmazható (Kjkt. 57. §, 145. §, 152. §).

Fontos magyar sajátosság a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés. A reprezentatív szervezet engedélye azoknak a jogosultaknak a műveire is kiterjed, akik nem adtak neki megbízást, kivéve, ha a jogosult tiltakozó nyilatkozatot tett; a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó esetekben tiltakozásnak nincs helye (Kjkt. 17–18. §). Ennek a közvetlenül licencelt zenénél is jelentősége van, erről alább olvashat.

Két jogkör, a gyakorlatban egy számla

Minden zenei felvételben két jogcsoport találkozik:

• Szerzői jogok a zeneműhöz és a dalszöveghez. Ezek a zeneszerzőket, a szövegírókat és a zeneműkiadókat illetik (Szjt. 24–25. §).
• Kapcsolódó (szomszédos) jogok, amelyek az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat illetik. Kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítéséért a felhasználónak a szerzői jogdíjon felül további díjat kell fizetnie, amely eltérő megállapodás hiányában fele-fele arányban illeti meg az előállítót és az előadóművészt. Ide tartozik a hangfelvétel jelenlévők számára történő lejátszása is, és kereskedelmi célból kiadottnak számít az a felvétel is, amelyet lehívásra, például streamingszolgáltatáson tettek hozzáférhetővé. A jogosultak ezt a díjigényt közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik (Szjt. 77. §).

Háttérzenénél Magyarországon három szervezet érintett: a szerzőket képviselő közös jogkezelő szervezet, valamint az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók egy-egy szervezete. A gyakorlatban mégis egy helyre fizet. A szerzői szervezet a másik kettő megbízásából, saját nevében szedi be a szomszédos jogi díjat is, a szerzői jogdíjra számított pótlékként, majd a befolyt összeget továbbadja nekik. Ezt a közös jogdíjközlemény rögzíti, amelynek szomszédos jogi részét az előadói és az előállítói szervezet a szerzői szervezettel egyetértésben határozza meg. Ha szállodai szobákba rádió- vagy televízióműsort továbbít, ahhoz további jogosulti csoportok díja kapcsolódik, amelyet szintén ez a szervezet szed be.

Mitől függ a jogdíj összege

Egységes ár nincs. A díjakat a közös jogkezelő szervezet évente megállapított, miniszteri jóváhagyással a Hivatalos Értesítőben közzétett jogdíjközleményei határozzák meg, külön a vendéglátó üzletekre és szálláshelyekre, illetve az üzletekre és egyéb zenefelhasználókra. A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni (Kjkt. 58. §). Háttérzenénél főként ezek a tényezők számítanak:

• Vendéglátás: napi díj, amely a település lakosságszámától (Budapest külön sáv), az üzlet színvonal szerinti kategóriájától és a nyitvatartás végétől függ. A befogadóképesség növelheti, belépődíj vagy kötelező fogyasztás esetén további díj jár.
• Szálláshelyek: a közös helyiségek (hall, társalgó) száma és a csillagbesorolás; a szobákban történő zenefelhasználásnál a szobák száma és az országos statisztikai szobakihasználtság.
• Kereskedelmi és szolgáltató üzletek: az alapterület négyzetméterben, sávosan. A szolgáltató üzletekre (például fodrászat, kozmetika) és a wellness-létesítményekre eltérő alapdíj vonatkozik.
• Edzőtermek: a kondicionáló terem zenével érintett alapterülete és a település nagysága; a zenés csoportos órákra (például aerobik, táncóra) a heti alkalmak száma alapján külön díj jár.
• Szomszédos jogi pótlék: ha kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel lejátszására alkalmas eszköz áll rendelkezésre, a szerzői jogdíjon felül az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat illető díjat is meg kell fizetni.
• Egyéb tételek: a zenegép, az élőzene, a diszkó és a rendezvények külön tételek. A díjszabás kedvezményeket is tartalmaz, például új, önként bejelentett felhasználás esetére.

A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák, és évente újra megállapítják őket; a jelenleg alkalmazandó jogdíjközlemények 2026. január 1-jétől december 31-ig hatályosak. A pontos összegeket a közös jogkezelő szervezet és az SZTNH teszi közzé. Ha a háttérzene mellett televíziót, élőzenét vagy rendezvényeket is kínál, azokra külön tételek vonatkoznak.

Ha engedély nélkül szól a zene

Aki engedély nélkül ad elő nyilvánosan zenét, megsérti a szerzői jogot. A törvény több jogkövetkezményt ismer:

• Költségátalány: ha a felhasználó nem jelenti be előre a zenehasználatot, és a szervezet csak ellenőrzés során szerez róla tudomást, a jogdíjon felül az ellenőrzési költségek fedezésére a fizetendő díjjal megegyező összegű költségátalányt kell fizetni (Szjt. 25. § (6) bekezdés).
• Polgári jogi igények: a jogosult követelheti a jogsértés megállapítását, abbahagyását és a további jogsértéstől való eltiltást, a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, valamint a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést (Szjt. 94. §). A közös jogkezelő szervezetet a jogok érvényesítése során jogosultnak kell tekinteni, így igényét saját nevében viheti bíróság elé (Kjkt. 9. § (1) bekezdés).
• Ideiglenes intézkedés: szerzői jogi perben a bíróság könnyített feltételekkel rendelhet el ideiglenes intézkedést (Szjt. 94/A. §).

Büntetőjogi szabály is van. A Büntető Törvénykönyv 385. §-a szerint aki más szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; nagyobb vagyoni hátrány esetén a büntetési tétel súlyosabb. Bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén valósul meg, mert a törvény a gondatlan elkövetést itt nem rendeli büntetni (Btk. 4. § (1) bekezdés). Kisebb összegű vagyoni hátrány esetén a cselekmény szabálysértés, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el (Szabs. tv. 238/A. §).

Ki mit bizonyít?

A közös jogkezelés körében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek és szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek (Kjkt. 10. § (1) bekezdés). A jogdíjközlemények abból indulnak ki, hogy a felhasználás során védett és nem védett művek egyaránt elhangzanak, és díjfizetési kötelezettség csak akkor nem keletkezik, ha a felhasználó bizonyítja, hogy kizárólag olyan műveket és felvételeket használ, amelyek védelmi ideje lejárt, vagy amelyek folklóralkotások. Vita esetén tehát általában az üzemeltetőnek kell igazolnia, mi szólt az üzletében.

A közvetlenül licencelt katalógus

Nem minden zene tartozik egy közös jogkezelő szervezet repertoárjába. Ha egy szolgáltató a zenét maga készítette, vagy a jogokat közvetlenül a jogosultaktól szerezte meg, szerződésben engedélyt adhat Önnek a nyilvános lejátszásra. Ezt nevezik közvetlenül licencelt zenének.

Az ilyen licencnél a terjedelem a döntő:

• Kiterjed a szolgáltató katalógusának dalaira, az ő szolgáltatásán keresztül lejátszva, a szerződésben megnevezett helyszíneken.
• Nem terjed ki a rádióra, a televízióra, az élőzenére, a DJ-estekre, a streamingszolgáltatásokból összeállított saját lejátszási listákra és bármely más zeneforrásra ugyanabban az üzletben. Ezekre az általános szabályok vonatkoznak.

Magyarországon két további szabályt is érdemes ismerni. Egyrészt a szerzői jogdíjat beszedő szervezet kiterjesztett hatállyal jár el: azoknak a szerzőknek a műveire is adhat engedélyt és érvényesíthet díjat, akik nem bízták meg, kivéve, ha a szerző tiltakozó nyilatkozatot tett (Kjkt. 17–18. §). A közös jogkezelés alá tartozó műveknél a törvény a jogosult egyéni engedélyét kifejezetten a nem kereskedelmi célú felhasználásra nézve teszi lehetővé (Kjkt. 11. §). Másrészt a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek után járó előadói és előállítói díjat a törvény szerint közös jogkezelő szervezetek útján érvényesítik (Szjt. 77. §), és a jogdíjközlemények ezt a díjat a szerzői jogdíjtól függetlenül is fizetendőnek tekintik. Kereskedelmi célból kiadottnak számít a streamingszolgáltatáson elérhetővé tett felvétel is.

Hogy ez egy adott katalógusnál mit jelent, az a felvételektől és jogi helyzetüktől függ. Kérdezze meg bármely szolgáltatótól, hogyan kezeli a szerzői jogdíjra és a hangfelvételek utáni díjra vonatkozó magyar szabályokat. A közös jogkezelő szervezet írásbeli kérésre, költségtérítés ellenében tájékoztatást ad arról, hogy egy megjelölt mű vagy teljesítmény védelemben részesül-e (Kjkt. 10. § (2) bekezdés).

A bizonyítási szabályok miatt mindig igazolnia kell tudni, mi szól az üzletében. Tartsa kéznél, lehetőleg a helyszínen, a licencszerződést vagy a licenctanúsítványt és a katalógus adatait, és ügyeljen arra, hogy a licencelt területeken valóban csak ebből a katalógusból szóljon zene. Hogy emellett szükség van-e a közös jogkezelő szervezettel kötött szerződésre, az attól függ, milyen más zene szól még az üzletben, és hogyan alkalmazandók a fenti szabályok az adott katalógusra.

A Mublic: katalógus, lejátszó és licenc

A Mublic háttérzenét kínál kávézóknak, éttermeknek, üzleteknek, szállodáknak és edzőtermeknek. A katalógust a Mublic készítette, és egyetlen közös jogkezelő szervezet repertoárjában sem szerepel. Az üzletében történő lejátszásra szóló licenc az előfizetés része.

• Illő hangulat: a zene igazodik az ágazatához, és a nap folyamán változik.
• Külön zónák: a vendégtér, a terasz vagy az eladótér saját lejátszót kaphat, saját zenével.
• Internetkimaradás esetén: ha megszakad a kapcsolat, a lejátszó az előre letöltött dalokkal folytatja.
• Igazolás: minden helyszínre QR-kóddal ellenőrizhető licenctanúsítványt állítunk ki.
• Bemondások: tájékoztatók és ajánlatok bemondásként illeszthetők a zenébe.

A licenc kizárólag a Mublic katalógusára vonatkozik. A rádió, a televízió, az élőzene vagy más zeneszolgáltatás az üzletében nem tartozik bele. A kiterjesztett közös jogkezelésre és a hangfelvételek utáni díjigényre vonatkozó kérdéseivel az előfizetés előtt is fordulhat hozzánk.

A Mublic hét napig bankkártya megadása nélkül kipróbálható: Próbaidőszak indítása. A próbaidőszak a kipróbálást szolgálja; a licenctanúsítványt a fizetős előfizetéshez állítjuk ki. Az árakat az Árak oldalon találja, a beállítást pedig az Indítás oldalon kezdheti el.